Végéhez ért az NB II-es férfi kosárlabda bajnokság nyugati csoportjának alapszakasza, de még az utolsó, dombóvári mérkőzésnek is van tétje. Nem dőlhettek hátra!

Igen, bár számomra nem létezik olyan hogy tét nélküli mérkőzés! Mindig igyekszem, igyekszünk célokat állítani magam, magunk elé, függetlenül attól, hogy a pontvadászat szerint egy mérkőzés úgymond „érdektelen”. Erre a mérkőzésre is maximálisan is fel fogunk pörögni.

Így is, úgy is szerepelni fogtok a keresztjátékban, lehet már tudni, hogy milyen ellenfeletek lehet?

​Biztos, hogy egy budapesti csapat ellen fogunk játszani a keresztjátékban. Azt hogy idegenben vagy hazai pályán kezdünk ezt csak a Dombóvár mérkőzés után tudnám megmondani, hiszen a jobb csapat kezd idegenben, hogy a visszavágót hazai pályán tudja befejezni.

Mit gondolsz, meddig juthattok az NB II-ben, szeretnétek még június végén (arra várható az NB II-es bajnokság négyes döntője) is játszani?

Természetesen a végsőkig szeretnénk eljutni a bajnokságban, hiszen akkor nem is indultunk volna. A társaságot nem tartom hobbi csapatnak, komolyan készülünk minden mérkőzésre függetlenül attól, hogy a csapat 80%-ának van teljes állású munkája, de ez egy 20-25 éves embernek még nem jelenthez gondot.

Mondhatni, hogy az NB II-es bajnokság leghangosabb csarnokába látogattok, ahova ritkán járnak győzni a csapatok. Milyen hangulatra számítasz?

Amióta kosárlabdázom, Dombóváron mindig is szerettem játszani, még anno a ZTE színeiben voltam először Dombóváron U20-as játékosként, és az akkor még NB1/A csoportos mérkőzésen felemelő volt nézni a „nagyokat”, hogy ilyen hangulatban kosárlabdázhatnak. Lelkes nagyszámú közönség előtt mindig ad egy pluszt a játékosnak függetlenül attól, hogy hazai vagy vendégként szerepel. Parázs, de ugyanakkor sportszerű hangulatra számítok, hiszen az ellenfél csapatából 3 játékosnak is ez lesz a búcsú meccse.

Mit gondolsz, hogy fog hatni ez a csapatra. A nagy hangulat feltüzeli Őket, vagy inkább rágörcsölnek majd a dombóvári ütközetre?

​A csapatunkat alkotó játékosok elég régóta kosárlabdáznak ahhoz, hogy pár száz néző miatt görcsösség válna a játékunk. Persze ez nem hasonlítható össze egy NB1-es nézőszámmal, de véleményem szerint ez nem lehet befolyásoló tényező. A saját dolgunkkal kell foglalkoznunk a pályán és akkor egyszerűen nincs idő foglalkozni, hogy éppen mennyien néznek. Biztos vagyok benne, hogy ez mindenkire jótékonyan fog hatni.

Gábor Máté sérüléséről tudunk, rajta kívül, lesz még hiányzója a csapatnak?

A mi „Lajosunkat” (Gábor Máté beceneve) kemény fából faragták, még az is lehetséges, hogy játékra jelentkezik Kéri mesternél. Több „komoly” sérülésről nem tudunk, mert azért 46 mérkőzéssel az ember háta mögött azért már jelentkeznek az „ itt fáj - ott fáj” történetek.

Végezetül, mi kell ahhoz, hogy győztesen, a nyugati csoport bajnoki címével utazhassatok haza Dombóvárról?

Koncentráció, alázat, egység, ritmus!