Fájó vereség pénteken, sikerült túltenni magatokat a vereségen?

Talán a hétvégén mindenki kipihente magát és talán egy kicsit sikerült elfeledtetni a zalai meccset.

Nem igazán volt várható ez a vereség, hisz a bajnokságban eddig rendületlenül meneteltetek, ráadásul a tabella alsó felében lévő csapatot fogadtátok. Mi történt?

Kisebb hullámvölgyben vagyunk, úgy érzem, ez várható volt ennyi meccs után. Pénteken pozitívan álltunk a meccshez, de semmi sem jött össze, nem a mi napunk volt.

50 dobott pont hazai pályán? Be volt deszkázva mindkét palánk?

Nem tudom mi volt velünk, mintha el lettek volna átkozva a gyűrűk, sima ziccerek gurultak ki a gyűrűből.

A védekezésetekkel nem volt gond, hisz minden edző álma, hogy a csapata 60 pont körül kapjon, Ti ezt teljesítettétek! Mi hiányzott?

Hát nem mondanám, hogy olyan jól védekeztünk, ennél tudunk sokkal jobban is. Második félidőben átálltunk 3:2-es zónáról, 2:3-asra, amivel kicsit meg tudtuk fogni őket. Sajnos a 4. negyedre már ez nem volt elég. Ami hiányzott a kizárás és a védőlepattanó, de a meccs egyértelműen a kihagyott dobásainkon ment el.

Most van egy nagyobb lélegzetvételnyi szünetetek, hisz legközelebb december 15.-én léptek pályára. Hogy telik majd ez „szünet”?

A következő meccsünk dec. 9.-én lesz, Ajkán, az elmaradt mérkőzésünket játsszuk le. A héten erre készülünk. Reméljük, túllendülünk a hullámvölgyön és egy szoros mérkőzést tudunk játszani szombaton.