Sajnos nem tört meg az átok női röplabdásainknál!

2017. október 28., 15:07
Kiss Laurával, a csapat centerét kérdeztük a mérkőzésről.
  1. Hosszú út van mögöttetek, hisz Kaposváron játszottatok tegnap. Sikerült kipihenni a mérkőzést és a közel 2*4 órás utat?

Hozzászoktunk az utazáshoz az évek során, de persze elfáradtunk. Mindig kényelmesebb hazai meccset játszani. Bár a kényelemre most nem lehetett panasz, mivel körülbelül 2-szer akkora busszal utaztunk, mint máskor. Én személy szerint fáradt vagyok, de azt hiszem, a többiek nevében is kijelenthetem, hogy jól fog jönni a jövő heti szünet.

 

  1. Sajnos nem tört meg az „átok”, ismét nem sikerült nyerni idegenben. Beszélhetünk már átokról, Ti is kicsit feszültebben készültök egy idegenbeli meccsre?

Sajnos nem tört meg, pedig mi nagyon akartuk. Nem gondolom, hogy feszültebben készülnénk, de persze az idegenbeli meccsekhez mindig egy kicsit több plusz kell, vagyis kellene, hogy sikeresek legyünk. Az egyik nagy gond nálunk szerintem a hozzáállás. Ezen változtatnunk kell és akkor minden rendben lehet. Egy csapat vagyunk, mindent meg kell tudnunk oldani együtt, közösen. Ha ez sikerül, akkor jönnek az eredmények is.

 

  1. Egy laikus, csak a 3:1-es végeredményt látja. Te mit gondolsz, az eredmény hűen mutatja a játék képét?

Igen, ez így igaz. Sok ember csak az eredményt látja, pedig mögötte mindig sokkal több van. Személy szerint nekem nagy szívfájdalmam mindig, ha valaki csak annyit jegyez meg, hogy „Na megint kikaptak…”, pedig mi tudjuk, hogy hatalmasat küzdöttünk. Ha mindent megtettünk a pályán és mégis mi kerülünk ki vesztesként, én akkor is nagyon büszke tudok lenni a lányokra. A mostani eredménnyel egyáltalán nem lehetünk megelégedve. Azt gondolom, hogy ezt a Kaposvárt akár 0:3-ra is megverhettük volna.

 

  1. Mit gondolsz, miben nőtt fölétek a Kaposvár a tegnapi meccsen?

Az első dolog, ami eszembe jut, egyértelműen az, hogy ők fejben ott voltak végig. Sajnos ez nekünk nem sikerült. Általában ez a legnagyobb problémánk. Sokszor olyan hullámvölgyekbe kerülünk, amiből nagyon nehéz, szinte lehetetlen visszatérni. A második szett elején az ellenfél csapatából kiesett egy meghatározó játékos, megsérült a bokája. Ez akár meg is könnyíthette volna a helyzetünket, de inkább megzavart bennünket. A játék néhány percre megállt, kiestünk a ritmusból. Emellett nagyon sokat kapkodtunk, nem koncentráltunk eléggé. Több olyan döntést hoztunk a meccs folyamán, amit ezen a szinten szerintem már nem engedhetnénk meg magunknak.

 

  1. Jövő hét vasárnap játszotok legközelebb, közte halottak napja. Lesz időtök pihenni és felkészülni a meccsre?

Jövő hét vasárnap szerencsére itthon játszunk a Veszprém ellen. Nagyon fontos meccs lesz, hiszen velük mindig nagyon jó és szoros mérkőzéseket játszunk. Sajnos az ünnep miatt egy edzés kiesik, de remélem, hogy ennek ellenére győztesként kerülünk ki a küzdelemből.

 

  1. Belső körökből értesültünk, hogy a tegnapi mérkőzésen sérülést szenvedtél, mi történt és mennyire súlyos?

Igen, sajnos a 4. szett közepén ráestem a jobb csuklómra, bedagadt és nagyon nehezen tudtam csak mozgatni. De ilyenkor félre kell tenni, hogy fáj, menni, küzdeni kell tovább. Így tettem én is, kitartottam a szett végéig. Most már jobban vagyok, sokat jegeltem és pihentettem.  Ahogy a mondás tartja: „Csalánba nem üt a ménkű.” :)




« Vissza az előző oldalra!


Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület - Magyar