A sort dombóvári nevelésű Vicze Kristóffal kezdjük, Vele készíettünk egy kisebb interjút:

1. Mióta kosárlabdázol?

Sásdon születtem, ott kezdtem el tanulmányaimat, ám 5.osztályosként Dombóvárra kerültem a 8 osztályos Gimnáziumba, itt ismerkedtem meg a kosárlabdával. A sportág hangulata, a társaság egyből megtetszett, így azóta is kosárlabdázom.

2. Mióta vagy az egyetem hallgatója?

Tavaly végeztem a gimnáziumban és igazából nyílt titok volt, hogy ide, Szombathelyre akarok jönni továbbtanulni.

Elsőként a város dőlt, mert nagyon sok jót hallottam, mind az egyetemről, mind a városban működő kosárlabda utánpótlásról. Az egyetem meg volt, már csak szakot kellett választanom, ami szintén könnyen ment. Gyógytestnevelés, testnevelés szakra jelentkeztem, mert a sport közelében akartam maradni és nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni. Összeségében tehát könnyű volt meghozni ezt döntést.

3. Legnagyobb sikered a sportpályán?

Sikereimet mind a Dombóvári csapat tagjaként értem el. Két éve a csapat bejutott az NB 2-es bajnokság  4-es döntőjébe, ahol hatalmas élmény volt játszani. Összességében az egész szezon szenzációs volt, hogy 16 évesként felnőttekkel együtt játszhattam és csapat tagja lehettem. 

2016 telén pedig behítvtak az U18-as válogatott összetartására, ami szintén óriási élmény, és elismerés volt számomra. Újabb motivációt adott ahhoz, hogy még keményebben dolgozzam.

        4. A nagy távolság miatt rengeteget kell utaznod, hogy töltöd el ezt az időt?

Általában zenét hallgatok, a rap stílus áll nagyon közel a szívemhez és rengeteg kosaras videót nézek. Ám, ha a csapattal utazunk, akkor nagyon sokat beszélgetek, igyekszem megismerni a csapattársaimat, mert úgy gondolom, hogy az utazások remek lehetőségek arra, hogy egy igazi egységgé formálja a csapatot.

5. Mi a kedvenc filmed?

Kimondottan kedvenc filmem nincs, de bármelyik Csillagok háborúja részt, bárhol, bármikor szívesen megnézem.

6. Hogy érzed magad Szombathelyen?

Minden szuper, nagyon örülök, hogy itt lehetek. A csapat igazán jó, gyorsan befogadtak, sőt többen ugyanúgy kollegisták, mint én, tehát a koleszban sem vagyok elveszve. Élvezem az egyetemi életet, a függetlenséget. 

7. Melyik meccset várod legjobban?

Természetesen a Dombóvár elleni mérkőzést nagyon várom, jó lesz újra egy pályán lenni a volt csapattársakkal, de biztos furcsa lesz, hogy a másik a gyűrűre kell majd támadnom.

8. Mottód a mindennapokra?

Egy hosszú, kemény edzés után mindig ezt mondom magamnak: "Ami nem öl meg az megerősít”