Őszinte leszek veletek: nekem a nyári időszak nem a formába hozásról, hanem a formában tartásról szól. Tizenegy éves korom óta kosárlabdázom, így évközben a heti 5-7 edzés és mérkőzés mellett nem kellett igazán foglalkoznom a napi a kalóriabevitellel… Igazából annyi idősen még azt sem tudtam, hogy eszik vagy isszák a kalóriát. A nyári leállások során – nagyjából a júliust kaptuk meg szabadnak – viszont csúsztak fel a kilók, így egy-két napos tényleges semmittevés után belevetettem magam a mozgásba. Mindenre kapható voltam, illetve vagyok, csak kosárlabdát ne kelljen a kezembe fognom. Keresgélni kezdtem a lehetőségeket, és hát a legkézenfekvőbb megoldásokkal kezdtem én is. Konditerem, biciklizés, futás, nagyjából ez a három gyakorlatsor bővült ki a néhány éve megjelent TRX-szel. Gondolom ezekkel nem mondtam újdonságot. Voltak elképzeléseim, hogy milyen gyakorlatokat, mekkora súllyal, milyen technikával kell végeznem, de ha mindezt egy külön erőnléti edzővel terveztetem meg, akkor több tízezer forintot hagytam volna ott, aminek a fesztiválszezonban jobb helye is van.

Tóth Enikő odafigyel, hogy az edzések során minden izomcsoport meg legyen mozgatva
Fotó: Archív

Lehet a kosárlabdában eltöltött évek miatt, de egy idő után a felsorolt lehetőségekben meguntam az egyedüllétet. Persze el lehet menni tekerni, futni, kondizni, TRX-szezni párban, haverokkal is, de ilyenkor felmerül a kérdés, hogy egy szinten vagytok-e? Lehet nem tudsz a saját ritmusodban tekerni, vagy épp plusz egy órát vesz igénybe a konditeremben a súlyok fel- és lepakolása, mert más-más erőnléti állapotban vagytok. A lényeg, hogy hiányzott a csapatszellem, a közös szenvedés. Szerintem sejtitek miről beszélek, egy plusz löketet tud adni, ha látod, a társaid is dolgoznak, szenvednek, így te sem adhatod fel, ami motivációt ad a gyakorlatok során.

Persze ugyanúgy folytattam az önálló edzéseket addig, ameddig Tóth Enikő doktorandusz társam, az ELTE PPK Sporttudományi Intézet – Szombathely tanársegédje és több szombathelyi csapat erőnléti edzője el nem újságolta, hogy funkcionális edzéseket fog tartani az Egyetemen. Számomra újdonság volt ez a módszer, de az is meglepett, hogy ilyen remek lehetőség nyílt, elérhető közelségben. Mi is az a funkcionális edzés? Miért is írok róla nektek? Vajon mi fogott meg benne, hogy bátran ajánljam számotokra?

Az általunk ismert, preferált konditermi edzések legtöbb mozdulatsora egy-egy izomra fókuszáló izolációs gyakorlat, ami az egész edzés során is legfeljebb néhány izomcsoportot dolgoztat meg. A funkcionális edzések során ezzel szemben a teljes test megmozgatása a cél. A foglalkozások olyan gyakorlatokból épülnek fel, amik természetes mozdulatsorokon alapulnak, csupa olyasmi, amit a hétköznapi életben is csinálsz. Például hason fekvésből a fekvőtámaszhoz hasonló mozdulattal kelsz fel, egy nehezebb tárgyat úgy veszel fel a földről, mintha elemelést csinálnál, és valószínűleg a guggolás is a mindennapjaid része. A gyakorlatok nagyon sokfélék, sőt, összetett variációik is léteznek. Egyetlen tréning alatt előkerül az állóképesség fejlesztése, az erősítés, a mobilizáció és még akár sok más.

Az edzések során mindig remek hangulat uralkodik
Fotó: Archív

Sok más? Igen, ezek múlnak a foglalkozást tartó edzőn, hogy az adott napon milyen egyéb képességekre helyezi a hangsúlyt. Egyensúlyérzék, robbanékonyság, ízületi hajlékonyság; mindez a foglalkozást vezető kreativitásán, felkészültségén múlik. A legutóbbi edzésen Enikő a mobilizációra és az egyensúly érzékekre helyezte a hangsúlyt. Tudjátok mi volt számomra a legmeglepőbb? A csoport teljes heterogenitása. Volt 13 éves kisfiútól kezdve velem egykorú, ereje teljében lévő egyetemista és háromgyermekes családanyuka is. Mindezek ellenére ugyanazokat a gyakorlatokat végeztük el, izzadtuk végig. A funkcionális edzés alapja, hogy köredzés jelleggel haladunk végig a gyakorlatokon, amik saját testsúlyos végrehajtást igényelnek, így bátran elmehetsz akár a baráti társaságoddal is egy ilyen edzésre.

Nagyon tetszett az is, hogy Enikő – akinek van már tapasztalata a csoportos edzéstartásokkal kapcsolatban – az összes résztvevőre oda tudott figyelni. A csoportos foglalkozásoknak ez is egy szépsége, hogy az edző az összes jelenlévőt figyelemmel tudja kísérni és nincs holtidő, nem úgy, mint az erőnléti edzőknél.

Remélem tudtam egy új lehetőséget bemutatni nektek. Bátran keressetek ilyen programokat barátokkal, barátnőkkel, és ne rémüljetek meg, ha másnap izomlázzal keltek fel. Nekem is megvolt…

Jó tanács: mielőtt belevágtok, nézzetek utána, hogy ki tartja az edzéseket, mert egy jó edző feldobja, ám egy számotokra nem megfelelő viszont teljes mértékben elronthatja az élményeteket!